Pánikbetegség

A pánik szó eredete különleges: a görög mitológiában Pán isten ijesztő üvöltése váltott ki rettegést, innen származik a kifejezés. A pszichológiában ma a pánik egy hirtelen fellépő, intenzív szorongásos állapotot jelent, amely erős félelemérzéssel jár.

Egy pánikroham során a test és a lélek egyszerre reagál. Megjelenhet heves szívdobogás, légszomj, mellkasi szorítás, szédülés, remegés, verejtékezés, hányinger vagy bizsergés. Ezekhez gyakran társul az érzés, mintha valaki elszakadna önmagától vagy a környezetétől. Ez a torz valóságérzékelés ijesztő lehet, sokan félnek az önkontroll elvesztésétől, megőrüléstől vagy akár a haláltól.

Fontos tudni, hogy egyetlen pánikroham önmagában nem betegség. Ha azonban a rohamok rendszeresen visszatérnek, váratlanul jelentkeznek, és a következőktől való félelem állandóvá válik, már pánikzavarról beszélünk. Ez a mindennapokat is befolyásolhatja: az érintett elkezdi kerülni a helyzeteket, amelyek újabb rohamot válthatnak ki, így az elkerülő viselkedés fokozatosan beszűkítheti az életet.

Roham alatt a legfontosabb a megnyugtatás. Segíthet a lassú, tudatos légzés, egy pohár víz, vagy ha valaki nyugodt jelenléttel, támogató szavakkal biztonságot ad, amíg a roham lecsillapodik.