Stressz: Mi is az, és hogyan kezelhetjük?

FORRÁS: SULINYUGI

Stressz: Mi is az, és hogyan kezelhetjük?

A stressz olyan természetes válasz a szervezet részéről, amely akkor aktiválódik, amikor valamilyen kihívással vagy igénybevétellel találkozunk. Magyar orvos, Selye János szerint a stressz a szervezet nem specifikus válasza mindenféle terhelésre, amely felboríthatja a belső egyensúlyt. A stresszválasz három fő szakaszra bontható: az első a riasztás vagy alarm fázis, amikor felkészülünk a veszélyre vagy kihívásra, ezt követi az ellenállás szakasza, majd végül, ha a stressz tartós vagy túl erős, kialakulhat a kimerülés állapota.

Riasztás

Ellenállás

Kimerülés

Stresszorok: Mi váltja ki a stresszt?

Stresszt kiváltó tényezők lehetnek külsők (például egy vizsga vagy munkahelyi nyomás), vagy belsőek (például túl magas elvárások önmagunkkal szemben). Ezek lehetnek rövid ideig tartó, akut helyzetek, vagy hosszabb, krónikus stresszorok. Fontos szempont az is, hogy mennyire tudjuk előre jelezni vagy kontrollálni a stresszt okozó eseményt.

A stressz hatása testünkre és elménkre

A stressz nemcsak testi tüneteket okoz, mint a gyors szívverés vagy izomfeszülés, hanem befolyásolja emlékezetünket, figyelmünket és általános kognitív működésünket is. Hosszútávon a krónikus stressz kiégéshez vezethet. Ugyanakkor létezik pozitív stressz is (eustressz), mely elősegítheti fejlődésünket és növeli teljesítményünket.

Munkavégzés és stressz

A munka lehet öröm és életkiteljesedés forrása, de egyben stresszforrás is. Fontos, hogy olyan munkát találjunk, amelyben jól érezzük magunkat, és amely megfelel az igényeinknek, így csökkenthető a stressz okozta negatív hatás.

Hogyan küzdjünk meg a stresszel?

A stresszkezelés során különböző módszerek állnak rendelkezésre:

Relaxációs technikák: Ilyen például a hasi légzés, progresszív izomrelaxáció, autogén tréning, meditáció vagy a jóga. Ezek csökkentik a test fizikai feszültségeit és elősegítik a lelki nyugalmat.
Problémamegoldás fejlesztése: Tudatosan felismerni a stressz kiváltó okát, több megoldási lehetőséget keresni, majd kiválasztani a legmegfelelőbbet. Ez növeli az önbizalmat és csökkenti a szorongást.
Asszertív kommunikáció: Megtanulni igényeinket és érzéseinket nyíltan, de tisztelettel kifejezni mások felé, ami javítja a társas kapcsolatokat és enyhíti a stresszt.
Társas támogatás: Egy barát, családtag vagy támogató csoport segíthet megosztani a terheket, ami csökkenti a stressz hatását.
Egészséges életmód: Az alkohol, dohányzás vagy túlzott koffeinfogyasztás kerülése, rendszeres testmozgás és megfelelő alvás mind hozzájárulnak a stresszcsökkentéshez.

Fontos tudni!

Nem minden stressz káros: a jó stressz (eustressz) motivál és segít, hogy a legjobb formánkat hozzuk ki magunkból. Azonban a túlzott, hosszú ideig tartó stressz (distressz) komoly egészségügyi és lelki problémákhoz vezethet, ezért fontos, hogy minél hamarabb felismerjük és kezünkbe vegyük a stressz kezelését.

Autizmus szakirányos gyógypedagógus, pszichopedagógus, ADHD szakértő

További információkért keresse fel a www.snisuli.hu oldalt.